Kezdés

Ahogy már mondtam Réka vagyok, és azért kezdek bele az életemben, mert én is szeretném tudni merre is tartok valójában.
Sajnos gyerekoromban elveszítettem a szüleimet és nehéz pillanatokon mentem át, de sikerült túllépnem minden nehézségen vagy úgynevezett akadályokon amik előttem álltak, Tudom hogy az élet nagy része csak most kezdődik, Kint éltem sokáig Déván de jelen pillanatban több mint három éve Budapesten élek. Leiskoláztam így most dolgozom, babyszitterkedem és adminisztrálok egy fuvarozói vállalkozásban. Egyszerű!

És hát 20 évesen én is szerelmes lettem, másfél éve vagyok egy kapcsolatban ami persze elég nehezen működik, romantikusan kezdődőt, de jelen pillanatban sajnos olyan érzéseim vannak hogy az illető aki azt mondja, hogy szeret megcsal, tudjatok mi nők álltálában sokszor akkor nyomozgatunk, amikor minden a legjobban működik , ami persze nem jó, de hát nem tehetünk róla hogy ilyen a jellemünk. Sajnos én is ezt tettem és rájöttem, hogy valakivel találkozgat, ami nem is lenne baj bár a beszélgetéseik inkább szexuális jellegűek. Valjon miért olyan nehéz megállni hogy hűek maradjuk vagy ezt tényleg ilyen nehéz? Szomorú hogy milyen könnyen hagyjuk magunkat elcsábítani? :(
Így hát kérdés hogyan tovább, nyomozzak vagy törődjek bele hogy ez mindenkivel megesik és ez az élet rendje????
Tanácstalan vagyok!!!! Barátaim szerint ettől megerősödöm, és ettől válok tapasztaltá, de én nem azt érzem, tudom hogy nehéz megbirkózni a fajdalommal és annál rosszabb nincs is amikor a lelked sérül meg, de viszont azt se tudom felfogni miért ilyenek az emberek, miért kell hazudni vagy letagadni a dolgokat miért nem lehet simán kimondani? vagy olyan nagyon borzasztó következményei lennének az igazságnak?

Remélem tudok dönteni megfelelően. :)



Üdv RÉKA